Zac

Zac egy zauni kísérlet eredménye, amelynek célja a hexakémiailag megtervezett szuperharcos, a Zauni Amorf Katona megalkotása volt. Zac a nyers erő és a korlátlan rugalmasság ötvözete, egy sokoldalú buldózer: kreatív harcos, aki átugrik az akadályokon, és megadásra kényszeríti az ellenséget. Habár egy fegyverlaboratórium teremtménye, szerető nevelőszülőkre talált, akik megmentették, hogy azután kedves és barátságos gyermeket neveljenek belőle. Ahogy teltek az évek, Zac ádáz harcossá érett, aki Zaun egyszerű népének védelme mellett kötelezte el magát.

Sok évvel ezelőtt két zauni tudós kifejlesztett egy szerves anyagot, amely egyszerre volt képes szélsőséges körülményeket elviselni, spontán módon változtatni a biológiai szerkezetét, valamint óriási mennyiségű mozgási energiát termelni. Ahogyan a tudós házaspár figyelte, amint a prototípus kanálnyi cseppből kisebb tócsává növekszik, észrevették, hogy reagál a jelenlétükre. Ha hívták, előrenyújtózott, ha énekeltek, pattogni kezdett. A pár egy idő után már nem is egy kísérletet szemlélt, hanem egy apró gyermeket látott, aki tele volt örömmel és ragaszkodással.

Egy este, a tesztek után a tudósok visszahelyezték a prototípust a ketrecébe. Az lomhán, remegve a sarokba húzódott, és vigasztalhatatlanul szomorúnak látszott. Abban a pillanatban a házaspár megértette, hogy szeretett teremtményük a laboron kívüli, szabad életre vágyik. Feltámadt a lelkiismeretük, és ettől kezdve nem voltak képesek fegyverként tekinteni a prototípusra. Végül a tudós pár megszökött, a kis pacával együtt. A fegyverlaborban használt munkanevet – Zauni Amorf Katona – egy rendes névre cserélték: Zac. A két tudós egy csendes környéken, Zaun városaitól távol nevelte fel Zacet a saját gyermekeként.

Zac mindig is különbözött a többi gyerektől. Senki más nem rendelkezett azzal az erővel és rugalmassággal, amivel ő, így meg kellett tanítani arra, hogy megkülönböztesse a jót a rossztól, és hogy adottságait felelősséggel használja. Szerető szülei gondoskodásának köszönhetően Zac gyermekkora békésen és boldogan telt.

A gyermekkor azonban véget ért, amikor a zauni laboratórium rátalált Zacre. A laboratórium nem tudta újraalkotni az amorf prototípus képletét, ezért a csapat folyamatosan nyomozott a tudósok és kísérletük tárgya után. Amikor sikerült felkutatniuk a családot, azzal fenyegetőztek, hogy szétszakítják azt. Elrabolták a szülőket, és azt követelték tőlük, hogy segítsenek Zac elfogásában és visszaszállításában. Zac pedig a szabadsága és a szülei elvesztésétől való félelmében életében először szabadjára engedte minden erejét és energiáját. Legyőzte szülei elrablóit, megfutamította a laboratórium dolgozóit, és hazatért szeretteivel. Azóta Zac megfogadta, hogy megvéd minden hétköznapi életet, amelyet nem hétköznapi gonoszság és árulás fenyeget. Bár pusztításra tervezték, az ártatlanokat és az elesetteket védelmezi.

„Gerincesnek kell maradnod – még akkor is, ha nincs gerinced.”
– Zac